agonia
ukraine

v3
 

Agonia – Літературні майстерні | ÐŸÑ€Ð°Ð²Ð¸Ð»Ð° | Mission Контакт | Ð’пишіться
poezii poezii poezii poezii poezii
poezii
armana Poezii, Poezie deutsch Poezii, Poezie english Poezii, Poezie espanol Poezii, Poezie francais Poezii, Poezie italiano Poezii, Poezie japanese Poezii, Poezie portugues Poezii, Poezie romana Poezii, Poezie russkaia Poezii, Poezie

Стаття Товариства Конкурс Есе Мультімедія Персональні Поезія Преса

Poezii Romnesti - Romanian Poetry

poezii


 

Dsida Jenõ[Dsida_Jenõ]

 
  Dsida_Jenõ

Місто проживання: n. Szatmárnémeti (Satu-Mare) - d. Kolozsvár
Має рідний язик Має рідний язик


Біографія Dsida Jenõ

Персональна сторінка web Dsida Jenõ


 
Прямий адрес цього автора : 

Authorship & Copyright Protection (beta):
 Ð°ÐºÑ‚ивні колекції цього автора:

Найновіші внесені тексти

Найновіші внесені тексти

Коментарі:

Тексти внесені до бібліотеки:

сторінка: 1

Egy fecske átsuhan :
Поезія 2011-12-04 (5245 афішування)

Ide hallgass :
Поезія 2011-12-04 (5236 афішування)

Minden nap esttel végzõdik :
Поезія 2011-12-04 (5041 афішування)

Nagycsütörtök :
Поезія 2011-12-04 (5205 афішування)

Nagycsütörtök :
Поезія 2012-02-16 (3994 афішування)

Vajon hol jár? :
Поезія 2011-12-04 (5561 афішування)


сторінка: 1





Біографія Dsida Jenõ

Dsida Jenõ (Szatmárnémeti, 1907. május 17. – Kolozsvár, 1938. június 7.) erdélyi magyar költõ.

Dsida Jenõ 1907-ben született Szatmárnémetiben, apja Dsida Aladár az osztrák-magyar közös hadsereg mérnökkari tisztje volt. Anyja Csengeri Tóth Margit, aki Beregszászon élt. Itt ismerkedtek össze és szerettek egymásba, házasságkötésüknek regényes története van.
Dsida Jenõ gyermekkorát beárnyékolta az elsõ világháború. Apja orosz hadifogságba került, nagybátyja, akitõl keresztnevét kapta, elesett a galíciai harcmezõn. Családja tönkrement, apjának polgári foglalkozást kellett keresnie, így lett az Erdélyi Római Katolikus Státus tisztviselõje. Dsida Jenõ Budapesten, Beregszászon és Szatmárnémetiben végezte tanulmányait.


Dsida Jenõ fiatalkori fényképe
Kora ifjúságától kezdve költõnek készült. Benedek Elek fedezte föl és indította el költõi pályáján. 1923 augusztusától 1927 márciusáig – tizenhat éves korától húszéves koráig – a Cimbora címû folyóiratban jelent meg a legtöbb verse és mûfordítása. „Elek nagyapó” unokáknak kijáró szeretettel és felelõsségtudattal segítette a pályakezdõ költõt az önmagára találásban, tehetsége kibontakoztatásában. 1925-ben, szülei akaratát követve a kolozsvári egyetem jogi karára iratkozott be, tanulmányait nem fejezte be. 1936-ban jegyezte el nagy szerelmét Imbery Melindát, 1937-ben összeházasodtak. Nemcsak versei, hanem levelezésük is méltó emléke kapcsolatuknak. Dsida Jenõ szívbetegségben szenvedett. 1938-ban meghûlt, hónapokig feküdt a kolozsvári kórházban, de nem sikerült megmenteni. 1938. június 7-én csendben meghalt. A Házsongárdi temetõben temették el, a szertartást Márton Áron kanonok-plébános végezte.

Leselkedõ magány, 1928
Nagycsütörtök, 1933
Angyalok citeráján, 1938
Jövendõ havak himnusza, 1923-27
Rettenetes virágének, 1928-1938
Séta egy csodálatos szigeten, (cikkek, riportok, novellák, levelek), Bukarest, 1992.
Magyar karaván Itálián keresztül, Bp., 2006.
Légy már legenda (összes verse és mûfordítása), Bp., 2005.




poezii poezii poezii poezii
poezii
poezii Літературний дім, поезіїї та культури. пишіть і насолоджуйтесь статті, есе, проза, класика та конкурси. poezii
poezii
poezii  Ð¿ð¾ñˆñƒðº  Agonia €“ Літературð½ñ– ð¼ð°ð¹ñÑ‚ерð½ñ–  

Reproduction of any materials without our permission is strictly prohibited.
Copyright 1999-2003. Agonia.Net


E-mail | Privacy and publication policy

Top Site-uri Cultura - Join the Cultural Topsites!